"Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni" Kossuth Lajos érdekes egyéniség volt, szigorúan végigment az úton, ami céljai eléréséhez vezetett. Az 1848 nyarán elmondott beszéde is a rá jellemző tudatos és határozott fellépéssel bírt. Kossuth Lajos, akit az utókor a magyar nemzeti függetlenségért és a polgári szabadságjogokért vívott XIX. századi reformküzdelem kimagasló alakjaként tisztel 1802. szeptember 19-én a Zemplén megyei Monokon született birtokügyeket intéző kisnemes gyermekeként. Jogi oklevelének megszerzése, 1824 után ügyvédi pályára lépett. Neve akkor lett országosan ismert, amikor az 1832-1836. évi pozsonyi országgyűlésen, ahol a távollévő főrendek képviselőjeként volt jelen, merész vállalkozásba kezdett. Kéziratosan másolt, levélformában terjesztett lapjában, az Országgyűlési Tudósításokban a reform-ellenzéket népszerűsítette. A "lázító" jogászból lett politikus 1836-ban a diéta berekesztése után Pestre költözött, s innen indította meg a hasonló szellemben szerkesztett Törvényhatósági Tudósításokat, melyben a megyék és városok közéletéről, gyűléseiről közölt beszámolókat.
Kossuth Lajos azt �zente: Elfogyott a regimentje. Ha m�g egyszer azt �zeni: Mindny�junknak el kell menni! �ljen a magyar szabads�g! �ljen a haza! Esik es� karik�ra Kossuth Lajos kalapj�ra, Valah�ny csepp esik r�ja, Annyi �ld�s sz�lljon r�ja! Kossuth Lajos �r�di�k. Nem kell neki gyertyavil�g: Meg�rja � a levelet A csillagok f�nye mellett. �ljen a haza! 500
Nincsen település Kossuth-szobor, utca vagy tér nélkül. Reznák Erzsébet a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója szerint bronzba vagy kőbe öntött alakja a leggyakoribb közterületen álló szobortípus. De hol áll az első köztéri szobra, és miért olyan különleges Cegléd városa? Eheti válogatásunkból kiderül. Kossuth Lajos azt üzente.. Kossuth Lajos neve fogalom ma is. Majdnem végigélt egy egész évszázadot, de nemcsak létezett, formálta is azt. Nemesember volt, de polgári módon élt, bár soha nem volt katona, nevéhez fűződik a magyar honvédség megteremtése. Egész tevékenységével a nemzeti függetlenségért és a rendi kiváltságok felszámolásáért küzdött. Nem véletlen, hogy alakja egyet jelentett a szabadság eszméjével. Ahogy az sem, hogy a címben idézett népdal záró motívuma az – "Éljen a szabadság! Éljen a haza! " – a Magyar Rádió Kossuth adójának szünetjel szignálja volt egészen 2007-ig. A reformkorban, a szabadságharcban, majd később a dualizmus korában több száz mű szólt hozzá, vagy épp róla. Talán nincs még egy ilyen államférfi, akihez a magyar népet ilyen személyes viszony fűzte.
Kossuth Lajos azt üzente – dalszöveg [Kossuth Lajos azt üzente: …] Kossuth Lajos azt üzente: Elfogyott a regimentje. Ha még egyszer azt üzeni: Mindnyájunknak el kell menni! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! Esik eső karikára Kossuth Lajos kalapjára, Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája! Kossuth Lajos íródiák. Nem kell neki gyertyavilág: Megírja ő a levelet A csillagok fénye mellett. Hirdetés
/ A legénynek, kit utáltál letérdeltél? Gyászolhatod o büszke lány kézfogódat; / mert ez által elvesztéd boldogságodat! kezdetű, ismeretlen szerzőtől származó népies műdalé, melyet Mátray szerint 1849-1850 között énekeltek. Ezt a dalt a kiegyezés után már Magyarország, kedves hazám, mivé lettél / A németnek kit utáltál letérdeltél szöveggel is merték énekelni, mint Huber Sándor kiadványa tanúsítja. Újból előkerülnek az elmúlt évtizedekben keletkezett, már kevésbé népszerű, de még nem feledett és most újból aktuálisnak érzett népies műdalok. Ilyen például a Mi piroslik ott a síkon távolban? kezdetű dal, melynek versét tévesen sokan Petőfinek tulajdonították. Medgyes Lajos, a dési költőbarát azt írja Petőfivel Erdélyben 1848-49-ben történt találkozásait felidézve, hogy Petőfi Tordán írta a verset. Petőfi megzenésített verseit már 1848 előtt is énekelték, sőt, 1845-től kottában is megjelentek ilyenek. A kor divatos dalszerzőjén, Egressy Bénin kívül többek közt a népdalgyűjtés iránt is érdeklődő Szénfy Gusztáv ír dallamokat Petőfi költeményeihez.
Ott díszelgett a szobánkban, az ágyam fejrészénél a falnak támasztva, olyik-másik látogatónk tett is rá egy-egy kétértelmű megjegyzést, hiszen akkoriban nem volt divat nemzeti zászlót tartani, de én hamar leszereltem őket, mielőtt tovább fantáziálhattak volna a származását meg a rendeltetését illetően. Nem is volt baj, egészen addig, amíg egyszer föl nem jelentettek bennünket a szomszédok. No, nem a zászló, hanem csendháborítás miatt. Történt ugyanis, hogy joghallgató barátnőim gyakorlatképpen fiatal, szinte velünk egykorú, deviáns fiúkat pártfogoltak, akik kmk-ért (a fiatalabbak kedvéért: közveszélyes munkakerülésért) és egyéb, kisebb vétségek miatt megjárták Baracskát. Ezek a fiúk elég sűrűn látogatták albérletünket, bár ami azt illeti, nélkülük is elég nagy volt nálunk a mozgás, szerettek hozzánk járni, és akik jöttek, általában hozzám, nem a másik két lakótársamhoz jöttek, úgyhogy ők ketten ebben a csendháborításban is teljesen vétlenek voltak. Szerencsétlenségemre éppen akkor nem voltam otthon, amikor kijöttek a rendőrök.
Petőfi e verse a néphagyományban többek közt az 1846-ból való Magasan repül a daru dallamával maradt fenn - azzal a dallammal, mellyel a Most nyílik a szelíd rózsa bimbója nemzetőrdalt is énekelték. Káldy Gyula a 19. század végén, nagyrészt gyerekkori emlékeire alapozva igyekezett összeírni az 1848-49-ben énekelt dalokat, melyeket 1895-ben jelentetett meg. Tudományos alaposság nélkül készült munkájában Major Ervin szerint a 48-as dalként közreadott 54 dal közül mindössze 38 van kapcsolatban a jelzett időszakkal. Káldy leírása abban általában megegyezik másokéval, mely dalok forogtak közszájon az adott időszakban. A dalok keletkezését illető megjegyzései azonban nem pontosak (mert esetenként nem is lehetnek), s légből kapottak a népzenei eredetet, a dal stílusát illető fejtegetései. Ebben egyébként ellentmondásba is keveredik magával, mert az 1848-61 között keletkezett dalokkal kapcsolatban többek közt azt írja, hogy az "olyanokat, melyeknek versét más, régibb népdalokra énekelték - mint zenei tekintetben csekély fontossággal birókat - ezuttal mellőztem. "
Legyen h� a nemzet �nmag�hoz; m�g mindent meg lehet menteni. Veszve csak azon nemzet lehet, a mely lemondott �nmag�r�l. Minden mozzanatok k�z�tt, melyek egy Nemzet szellemi felemelked�s�re s k�zm�vel�d�s�re k�zre hathatnak, a term�szettudom�nyok m�vel�se az, amely korunkban a mint legn�lk�l�zhetetlenebb s a l�t�rt k�zd�s nagy versenyter�n az �nfeltart�sra leghat�lyosabb: �gy maradand� k�vetkez�seiben a t�rsadalomra leg�ld�sosabb is. Be kell vinni az �letet a tudom�nyba, hogy a tudom�nyt kivihess�k az �letbe. Mindent a n�p�rt, mindent a n�ppel egy�tt, semmit a n�pr�l a n�p feje felett. Ez a demokr�cia. Soha le nem mondani, soha el nem cs�ggedni, ha kell, mindig �jra kezdeni. Kapcsol�d� szem�lyek:
" Ebben a kötetben csokorba gyüjtöttük a legszebb dalokat és verseket, amelyek a nép ajkán és költőink lantján Kossuth Lajosról születtek, és születésének 150. évfordulóján azzal nyújtjuk át szabad hazánk szabad ifjúságának, hogy ezekből a dalokból költeményekből is tanuljon lelkesedni a dicső múlt és a dicső jelen nagy hősei iránt. " Cím(ek), nyelv nyelv magyar Tárgy, tartalom, célközönség tárgy A legelső szabad tavasz virágzik (vers); Él magyar, áll Buda még (vers); Kecskemét is kiállítja (vers); Most szép lenni katonának (vers); A Veszprémi vármegyeház kapuja (vers); Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot (vers); Szépen szól a Kossuth muzsikája (vers); Ez a kislány, barna kislány, sajtárt mos a kútnál (vers); Honvéd-dal (vers); Kossuth Lajos a vezér, a vezér (vers); Ott voltam én mostanában (vers); Arany trombita (vers); Jön Bem! (vers); Kossuth Lajos levelet iratott (vers); Kossuth Lajos azt üzente (vers); Kossuth Lajos édesapám (vers); Verd meg Isten azt a huncut Görgeit!
1844-ben, miután meg kellett válnia az újságtól, megszervezte az első hazai Iparmű kiállítást, kezdeményezte a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság megalakítását, a magyar áruk védelmére a Védegyletet. 1847-ben az Ellenzéki Párt elfogadta az általa szerkesztett Ellenzéki Nyilatkozatot, s ugyanebben az évben ellenzéki programmal megválasztották Pest vármegye követévé az utolsó rendi országgyűlésbe. Az ellenzék vezéralakjaként döntő része volt abban, hogy 1848-ban az országgyűlés az átalakulás élére állt. 1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere. A forradalom fegyveres védelme érdekében 1848 júliusában az első magyar népképviseleti országgyűléssel 200 ezer újoncot és 42 millió forintot szavaztatott meg. 1848 augusztusában elrendelte az önálló magyar bankjegyek forgalomba hozatalát, s a honvédelem megszervezése céljából javaslatára szeptemberben felállították az Országos Honvédelmi Bizottmányt. Kézírása alapján Kossuth felelősséget vállaló ember volt, aki akaratával szabályozni és befolyásolni tudja érzelmeit.