Az örökhagyó azonban kikötheti, hogy ha a jogosult a korlátozást vagy terhelést az egész juttatás tekintetében el nem fogadja, akkor csupán a kötelesrészét kapja meg. A kötelesrész kiadását pénzben lehet követelni. Természetben jár a kötelesrész – a haszonélvezet kivételével -, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata. Kivételesen a bíróság is elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását, ha a pénzben való kiadás akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes volna. Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.
2021. július 15. A büntetés megkezdésének elmulasztásakor vizsgálni kell az elítélt felróható magatartását A feltételes szabadság törvény által és a perbíró ítéletében biztosított lehetőségének elvesztése tehát szükségképpen kapcsolódik az alávetési kötelezettség megsértéséhez, annak kvázi szankciója. Mindebből pedig az is következik, hogy nem maradhat el az önhiba vizsgálatakor az sem, hogy a mulasztás mennyiben vezethető vissza az alávetési kötelezettség megsértésének szándékára.
Érvényes kitagadás esetén ugyanakkor valóban semmi, még a kötelesrész sem jár a kitagadott örökösnek. A kitagadásnak azonban pontosan meghatározott törvényi feltételei vannak, egy egyszerű családi vita nem elegendő ok arra, hogy a törvényes örököst az örökhagyó még a kötelesrésztől is megfossza. Kitagadásról akkor beszélünk, ha a végintézkedés tényszerűen tartalmazza, hogy az érintett örökös a Polgári Törvénykönyvben szereplő mely ok alapján kerül kitagadásra. Például ha az örökös az örökhagyóval szembeni törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, erkölcstelen életmódot folytatott vagy akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki. Amennyiben a kitagadási ok nem bizonyítható, a végrendelkező akarata ellenére jár kötelesrész a kitagadni kívánt családtagnak. A kizárás és a kitagadás intézményét tehát nem szabad összekeverni, hiszen következményeik különbözőek. Utóbbi érvényességéhez szinte bizonyosan szakértő – közjegyző vagy öröklési jogban jártas ügyvéd – segítsége szükséges.
A család alkotmányos és öröklési jogi védelme jegyében a törvény az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóinak részesedését a hagyatéki vagyonból akkor is lehetővé kívánja tenni, ha az örökhagyó rájuk kedvezőtlen végintézkedést tett, vagy vagyonát még életében jelentős mértékben eladományozta. A magyar jog ilyen esetre kötelesrészre vonatkozó igényt (követelést) biztosít a végrendeleti örökössel, illetőleg a megadományozottakkal szemben. Kötelesrészre jogosultak Kötelesrészre jogosultak az örökhagyó leszármazói (gyermekek, unokák, dédunokák), házastársa, bejegyzett élettársa és szülei, feltéve hogy az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei (tehát az öröklésből nem estek ki), vagy végintézkedés hiányában azok lennének. A kötelesrész iránti igény mint kötelmi jellegű igény – az öröklési igénytől eltérően – öt év alatt elévül. A kötelesrész mértéke Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
Mégsem terjed ki rájuk a mentesség, ha a kötelesrészre jogosult a kötelesrész iránti igényét éppen a saját házastársával, bejegyzett élettársával leszármazójával vagy ennek házastársával, bejegyzett élettársával szemben érvényesíti. A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni. A kötelesrész kiadása A kötelesrész kiadása minden tehertől és korlátozástól mentesen kell, hogy történjen. Ez alól egyetlen kivétel az örökhagyó házastársát, bejegyzett élettársát korlátozott haszonélvezet formájában megillető kötelesrész lehet. Ez terhelheti a leszármazók (kivételesen a szülők) kötelesrészét, ha ezek kötelesrészének kiadása után a hagyatékban megmaradó vagyon még a haszonélvezet korlátozott mértékét sem biztosítaná. Ilyen esetben a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezettel terhelt részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni. Maga az örökhagyó a kötelesrészre jogosult számára korlátozással vagy terheléssel is hagyhat hátra vagyont, ez azonban általában csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos.
Több személy felelősségének egymáshoz viszonyított arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke. Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett (pl. neki fel nem róható okból elvesztette, a dolog elpusztult), a kötelesrészért nem felel. Nem esett el a juttatástól, aki azt saját céljaira fordította (felélte, értékén mást vásárolt), azért nincs meg. A kötelesrészért való felelősség terjedelme tekintetében főszabály, hogy aki juttatásban részesült, annak egész értékével felel. Ez alól azonban a törvény kivételt tesz az olyan felelős személy javára, aki maga is kötelesrészre jogosult. Az ilyen személy juttatásából csak a (kötelesrész alapja szerint számított) törvényes örökrészét meghaladó mértékkel felel. Ez a kedvezmény kiterjed a kötelesrészre jogosult házastársára, leszármazójára és ennek házastársára, bejegyzett élettársára is annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának együttes értéke, a kötelesrészre jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét.