(1996)., Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987)., Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).
Minden bizonnyal a nemességet szerzett Gergely apjáról van szó. Ennek a Gergelynek a neje Gálfi Ilona volt, írja Nagy Iván. A Mihai Viteazul elleni miriszlói csatát 1600. szeptember 18-án vívták. De térjünk csak vissza 1607-re! A nemeslevélben többek között az áll, hogy Szekeres Gergelyt kiveszik a népi és nem nemes állapotból és a nemesek számba vett soraiba írják. Más nemesi levelek úgy fogalmaznak, hogy az adományozottat kiemelik a jobbágysorból. Tehát Gergely nem lehetett jobbágy, hanem inkább lófő (pirimpili). Annál is inkább, hogy Mezőmadarason birtoka volt, szőlője, vetése és két háza. S vegyük csak hozzá, első Gergely csatában esett el. A jobbágyokat meg nem hívták be háborúba. A Magyar Királyság idején az egész székely nemzet kollektív nemességet élvezett, írja Werbőczi István híres Hármaskönyvében, a Tripartitumban, mely megfelel az ország akkori alkotmányának. Ám az Erdélyi Fejedelenség idején fokozatosan megnyirbálták a székelyek jogait. Előbb Izabella királyné, majd János Zsigmond, aki 1562-ben jobbágysorsra juttatta a közszékelyeket, vagy gyalogokat (pixidáriusokat) és a lófők közül a szegényebbeket.
A leírás morfológiai részében FABRICIUS a magyar futrinkát a selymes futrinkához ( Carabus convexus) hasonlítja, de az előbbi kétszer akkora. A sima szárnyfedőjű, szárnyatlan magyar futrinka teljesen fekete, kékes szegélyt nem visel, szárnyfedőin három gödörsor fut végig. A lelőhelyként megadott szűkszavú "Hungaria" kifejezés nem teszi teljes mértékben egyértelművé a származási helyet, de feltehető, hogy a példányok Magyarországról és nem Ausztriából, vagy Erdélyből származnak, hiszen akkor FABRICIUS inkább a "viennensis" vagy "transsylvanicus" nevet adta volna. Igen valószínű ezen kívül, hogy a "Hungaria" lelőhely a Budaihegységre vonatkozik, mely a XVIII. század végén felkapott gyűjtőhelynek számított. E helyen külföldiek is szívesen megfordultak, mint például a drezdai születésű, szász természettudós, HOFMANNSEGG gróf 1793 és 1794 között Életmódja A magyar futrinka a többi hazai futrinkafajhoz hasonlóan éjszakai aktivitású de a nyár végi és őszi napsütéses időszakban nappal is mozog.