Csakúgy, amennyiben egy korlátlanul felelős tag az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá válik, a jogutód bejegyzésétől számított szintén ötéves jogvesztő határidőn belül köteles helytállni a jogelőd gazdasági társaság tartozásaiért. Az átalakulásról a tagok vagy alapítók az átalakulási terv elfogadásával határoznak. Ezt a határozatot a döntéshozó szerv legalább háromnegyedes szótöbbséggel köteles meghozni. Az elfogadott átalakulási tervet az átalakulásról hozott döntéssel együtt közzé kell tenni a cég honlapján, illetve a Cégközlönyben. Az a hitelező, akinek követelése a közzététel előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül az átalakuló jogi személytől megfelelő biztosítékot követelhet, ha az átalakulás követelésének kielégítését veszélyezteti. Egy cég átalakulását a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított hatvan napon belül kell bejelenteni a jogelőd cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. Az átalakulás bejegyzéséhez többek között az alábbi iratok szükségesek: a legfőbb szerv határozatai; nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet az átalakulás elhatározásáról az ügyvezetés tájékoztatta; az átalakulási terv; az átalakuló, valamint az átalakulással létrejövő jogi személy vagyonmérleg-tervezetére és a vagyonleltár-tervezetére vonatkozó könyvvizsgálói jelentést tartalmazó okirat; az átalakulásra vonatkozó közlemények megjelenését igazoló lappéldányok kivonata, valamint az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetését igazoló okiratok.
Az egyéni vállalkozásból egyszemélyes kft. -vé alakulás ról szóló rendelkezés viszonylag új, a technikai megvalósítás a is még felvett p ár kérdést. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4a) előírása szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitó mérleget kell készítenie. A (4) bekezdés előírásai szerint a "A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. " A tárgyi eszközöket és vásárolt készleteket piaci értéken kell szerepeltetni a nyitó mérlegben, amit az ev. állapít meg? A vevőköveteléseket bruttó értéken kell szerepeltetni a nyitó mérlegben? A nyitott vevőkövetelések még be nem vallott áfáját a záró időszaki áfa bevallásban kell szerepeltetni, a nettó értéket pedig a záró szja bevallásban bevételként kell elszámolni, akkor is ha van közte akár 5 évre kiható garanciális visszatartás miatti követelés is?
Egyéni vállalkozásból – speciális jogutódlási szabályok alapján – egy lépésben egyszemélyes kft. alapítható a nemrégiben a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomag szerint, hívta fel a figyelmet az Adózó. Eddig csak arra volt lehetőség, hogy az egyéni vállalkozás először egyéni céggé, majd abból – igen körülményesen – kft. -vé alakuljon. Ez jellemzően akkor merült fel, amikor az egyéni vállalkozás már túlnőtte magát. Ilyen esetekben mindig lényeges kérdés, hogy megéri-e az eszközök, munkavállalók stb. ezen speciális jogutódlás keretében történő áttétele, vagy érdemesebb inkább új céget alapítani. A beterjesztett törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából speciális módon – egyéni vállalkozói jogviszonyának megszüntetése mellett – olyan egyszemélyes kft. -t alapítson, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény, mind a vagyoni viszonyai, mind pedig a vállalkozási tevékenységével összefüggő magánjogi viszonyai körében speciális jogutódlást állapít meg.
az első vagy a második ülés után? Köszi előre is a választ! ObudaFan 2011. 13:47 Szerintem gyakorlatilag mindegy. Bt. változásbejelentő (jogutóddal megszűnés) + kft. alapításáról szóló 50. 000 Ft illeték + 3000 Ft közzétételi. Ártani nem árt. Az első után. 2011. 19. 13:05 Használható-e iratminta átalakulás esetén. (A bt. jelenleg iratmintát használ. ) Ha igen, akkor a Kft. iratminta elegendő? Vagy szükséges a bt iratmintáját is használni? 2011. 20. 10:20 2011. 26. 09:25 Az átalakulás mellett tagváltozást is szeretnénk. Ez egy módosítás keretében megoldható? A tagok eldöntik, hogy át kívánnak alakulni és amikor felmerül a kérdés ki kíván az átalakulással létrejövő cégben részt venni, akkor a kültag nyilatkozik, hogy nem és új tag kerül ekkor a helyébe. (egy eljárás keretében) Vagy először tagváltozást kell lebonyolítani, külön bejelenteni a cégbírósághoz, majd utána eldönteni az új taggal az átalakulást és újabb eljárást indítani az átalakulás miatt? Kovács_Béla_Sándor 2011. 10:13 Lehet egyszerre.
2020. december 17., 11:44 | MAGOSZ nyomtatás 2021. január 1-től reális opcióvá válik az egyéni vállalkozók számára a céges működés, és nem csak az adókedvezmények miatt. Fontos érv az átalakulás mellett, hogy a jogi felelősség korlátozottá válik egy Kft-ben, míg az egyéni vállalkozó teljes magánvagyonával felel a veszteségekért – közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közösségi oldalán. Az egyéni vállalkozások teljes jogutódlással alakulhatnak át Kft-vé – fotó: MTI A törvény lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozó egy lépésben Kft-t alapítson, mindezt úgy, hogy az egyéni vállalkozóként szerzett jogok és vagyontárgyak tekintetében teljes jogú jogutód legyen. Az így létrejött egyszemélyes Kft-be ezután már újabb tagok is beléphetnek, és így már megszerezhetik a CSMT minősítést is. Fontos, hogy az így megalakult Kft-t már mezőgazdasági termelőszervezetként is nyilvántartásba lehet venni – anélkül, hogy az előző évek árbevételeit igazolni kellene. Az egyszerűsített cégalapításról (19/C-19/D.
Jogelődök jogutódok felelőssége Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeket is. Ha a korlátlanul felelős tag - a tagsági viszonyának megtartása mellett - az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá (részvényessé) válik, e változás bekövetkeztétől számított öt évig - ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi - korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság azon tartozásaiért, amelyek korlátlanul felelős tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkeztek. Az átalakulás során a társaságtól megváló - korlátozottan felelős - tagok (részvényesek) tagsági viszonyuk megszűnésétől számított öt évig felelnek a számukra kifizetett járandóság erejéig a jogelődnek a jogutód által nem fedezett és a tagsági viszonyuk megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.