A kormány ezért döntött úgy, hogy a tb-járulékot erre az időre is köteles fizetni a munkáltató, így a dolgozója nem marad egészségügyi ellátás nélkül. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállaló helyett a hozzájárulásával és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jóváhagyásával más személy vagy szervezet is megfizetheti. A fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít bele a nyugdíjba. Ezért szakemberek azt tanácsolják, inkább mondjanak fel az érintett munkavállalók, mint hogy fizetés nélküli szabadságra menjenek. Első lépésként jelentkezzenek regisztrált munkanélkülinek a kormányablaknál, és igényeljenek álláskeresési járadékot. Ha ugyanis már volt munkaviszonyuk legalább egy évig, akkor mindenképp jár a munkanélküli ellátás 90 napig. Erre az időre nemcsak tb-t nem kell fizetniük, hanem az időszak beleszámít a nyugdíjba is. Ha valakinek nem volt még munkaviszonya, mert például diák volt, keresse fel az adóhivatalt, ott kérheti, hogy maga után fizethesse a jelenleg 7710 forintos tb-járulékot.
Például, ha a munkavállaló a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével állapítják meg (azaz nem a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme alapján), kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ebben az esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme.
A gyermeknevelést segítő ellátás (korábban gyermekgondozási segély) a kapcsolódó nyugdíjjárulék fizetésre tekintettel szintén szolgálati időt keletkeztet. Mivel a gyes-t a szülő, tehát akár az anya akár az apa, veheti igénybe, amennyiben az apa van gyesen, ő szerzi erre az időtartamra a szolgálati időt is. Ha a nagyszülői gyest a még nem nyugdíjas nagyapa veszi igénybe a szülők helyett, a fizetendő nyugdíj járulékra tekintettel ő fog szolgálati időt szerezni. A gyermeknevelési támogatás (közismert, de nem helytálló elnevezése szerint a főállású anyaság), szintén a szülő által vehető igénybe, ha legalább három kiskorú gyermeke van, és a legkisebb három és nyolc éves kor közötti. Amennyiben az apa veszi igénybe az ellátást, a fizetendő nyugdíjjárulék alapján szolgálati idő lesz számára a gyet. időtartama. Nagyszülő a szülők helyett a gyermeknevelési támogatást nem veheti igénybe. A gyermekek otthongondozási díja, mely ellátás a tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt önellátásra képtelen gyermeket ápoló, gondozó szülő által vehető igénybe, szintén akár az anya, akár az apa által igényelhető.
Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018. 08. 16 | Munkajog Számos esetben fordulhat elő, hogy a munkavállaló valamilyen váratlan esemény folytán fizetés nélküli szabadságra kényszerül, fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt – főszabály szerint – nem illeti meg társadalombiztosítási ellátás, csak ha külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A tb-ellátások szempontjából fontos különbséget tenni a fizetési nélküli szabadság két esetköre között. A hatályos munkajogi szabályok alapján a munkavállalót alanyi jogon megilleti a fizetés nélküli szabadság kiskorú gyermeke gondozásának időtartamára (főszabály szerint a gyermek harmadik életévének betöltéséig), a hozzátartozója tartós ápolásának időtartamára, de maximum 2 évre, illetve az önkéntes-tartalékos katonaiszolgálat-teljesítés időtartamára. Ezekben az esetekben a munkáltató nem mérlegelhet, köteles a munkavállaló részére biztosítani a fizetés nélküli szabadságot, minden egyéb esetben a munkavállaló kizárólag a munkáltató hozzájárulásával, megállapodás alapján jogosult fizetés nélküli szabadságra menni.
2020. máj 20. A járvány okozta gazdasági helyzet számos vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, ami miatt sok munkavállaló kényszerült fizetés nélküli szabadságra, illetve – jobb esetben – módosult a munkaideje részmunkaidőre. Az e körbe tartozó munkavállalók helyzetén igyekezett könnyíteni a 140/2020., illetve a 105/ rendelet. Az elsőként említett jogszabály 20. szakasza arról rendelkezik, hogy a hogy veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalókat megilleti az egészségügyi szolgáltatás azzal, hogy a munkáltató 2020. május 1-jétől utánuk havi 7. 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Emlékeztetőül: 1997. évi LXXX. (Tbj. ) törvény 8. § a) pontja értelmében a fizetés nélkül szabadság tartam alatt – kivéve, ha annak idejére CSED, örökbefogadói díj, GYED, GYET, GYES kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszi igénybe a munkavállaló – szünetel a biztosítás.
Ez az ún. passzív jogon való jogosultság. Ez a szabály azonban a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazható. Tehát amennyiben a munkavállaló olyan okból vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, amelyet a törvény nem határoz meg kivételként, akkor a biztosítottnak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultsága a fizetés nélküli szabadság kezdő napjától megszűnik. Ahhoz, hogy a munkavállaló a biztosítás szünetelésének időtartama alatt is, folytatólagosan jogosult legyen az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege 2020. január 1-jétől havonta 7. 710 forint, illetve naponta 257 forint. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében a munkavállalónak legkésőbb a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz a 20T1011 számú adat- és változásbejelentő lap benyújtásával, mely elektronikusan letölthető, vagy papír alapon is beszerezhető bármely ügyfélszolgálaton.