Egy szívműtét utáni komplikációban hunyt el 2012. augusztus 25-én.
Július 16-án, 14 óra 34 perckor elkezdődött a történelem: Neil Armstrong, Edwin E. Aldrin és Michael Collins elindult a Hold felé. Három nappal később már Hold körüli pályára állt az Apollo legénysége, majd a Sas névre keresztelt holdkomppal megkezdték a landolást. A leszállás majdnem tragédiába fulladt: a landolásra szánt terület – Nyugalom Tengere – közel sem úgy nézett ki, mint ahogyan otthonról elképzelték. Göcsörtös felülettel és hatalmas kövekkel szembesültek Armstrongék, akik emiatt percekig manővereztek a leszállás előtt, ami kis híján az üzemanyaguk és életük árába került. Mint ismeretes, végül bejelentették: a Sas leszállt. Unsplash / History in HD Másnap Armstrong történelmet írt: első emberként a Hold felszínére lépett, és elmondta híres mondatát. Fél milliárd ember követte élőben az amerikai zászló kitűzését, és ahogyan Armstrongék ugráltak és futkároztak a bolygón. Július 14-én tértek vissza a Hawaii-szigetek közelében landolva. Armstrong később megkapta a létező összes kitüntetést, amit űrhajós megkaphat.
Ez a motívum persze nem Chazelle fejéből pattant ki, ez kíséri végig az amerikai űrprogram (Mercury) első éveiről szóló dokumentumregényt, ahogy az ebből készült filmeposzt is. Az igazak Tom Wolfe gigantikus vállalkozása volt arra, hogy leírja nemcsak a technika fejlődését, hanem azt is, a szuperszonikus repülés és az űrprogram – egészen a holdutazásig – milyen emberáldozattal járt. 5. Toy Story Armstrongot – ahogy a róla készült filmből is kiderül – nem igazán vonzotta a nyilvánosság. Az Apollo-11 után – amely második és egyben utolsó űrutazása volt – egy Északi-sark expedíció volt a legnagyobb utazása 2012-ben bekövetkezett haláláig. Ezen túl tanított, és mindössze néhány reklámban bukkant fel, bár ezeket is inkább a neve adta el, mint a kirobbanó személyisége. Ez látszik ebben az 1979-es Chrysler-hirdetésből is. "Holdjáró" társa, Buzz Aldrin sem tért vissza az űrbe, ám a médiában annál többet lehetett találkozni vele. Az IMDb adatbázisa szerint színészként 15 filmben vagy sorozatban bukkant fel – jórészt önmagát alakította, néha teljesen érthetetlen szituációban.
Ha Neil Armstrong megélte volna a 90. születésnapját, talán ő lett volna az egyik legboldogabb a NASA és a SpaceX történelmi küldetése miatt. Valószínűleg ő sem gondolta volna, hogy több mint 50 évvel a Holdra lépése után is csak próbálkoznak megközelíteni az akkori teljesítményét. A túlélő Instagram/ neilarmstrongofficial A hidegháború alatt az Egyesült Államok lényegében minden versenyt elveszített a Szovjetunió ellen az űr meghódításáért. 1961-ben azonban az akkori elnök, John F. Kennedy meghirdette a mára már jól ismert Apollo-programot, aminek célja az volt, hogy a Holdra elsőként amerikai űrhajós léphessen. Az akkor már űrhajósként szolgáló Armstrong számos bevetést csak nagy szerencsével élt túl. A koreai háborúban repülőgépe ütközött egy direkt erre a célra használt kifeszített huzallal, később parancsnokként már Gemini-8 űrhajóján hibásodott meg az egyik hajtóműve, illetve egy holdkompról is kapitulálnia kellett tűzeset miatt, de az összes kalandot ép bőrrel megúszta. Apollo-11 A kritikus helyzetekben is helytálló Armstrong bizonyított eleget ahhoz, hogy őt válasszák az Apollo-11 parancsnokának 1969-ben, aminek célja a Holdra szállás volt.
Hagyományos fotókon nem igazán látható az építmény, de bizonyos műholdak rendelkeznek olyan radarral, ami képes kimutatni a szerkezet jelenlétét. Valami volt odafent Az összeesküvés-elméletek hívei között népszerű történet, hogy Aldrin a holdon tartózkodva egy UFO-t észlelt. A legendának van valóságalapja, de csakis akkor, ha az UFO-t eredeti értelmében – azonosítatlan repülő tárgyként – használjuk, és nem idegen űrjárműként hivatkozunk rá. Aldrin egy későbbi interjúban elmondta, hogy a misszió harmadik napján egy különös objektumot pillantott meg az űrhajó közelében. A legénység akkor nem jelezte a földi irányításnak az eseményt, mert tudták, hogy az feleslegesen nagy nyilvánosságot kapna, ők pedig nem akartak alapot adni semmiféle földönkívüli-észlelésről szóló mendemondának. Már csak azért sem, mert volt logikus magyarázat a jelenségre: Armstrongék akkor arra jutottak, hogy az objektum az űrhajóhoz tartozó négy modul egyike lehetett. Ma viszont már a szakértők többsége úgy gondolja, hogy az asztronauták az Apollo-11-gyel versenyző, és a Hold felé tartó szovjet holdszondát, a Luna-15-öt láthatták.
július 20-án 9 órakor lesz a veszprémi Vámosi úti temetőben. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik drága szerettünk KOCZOR JÓZSEFNÉT szül. Hajdu Máriát utolsó útjára elkísérték, sírjára a szeretet virágait elhelyezték, fájdalmunkban osztoztak. Emléke szívünkben örökké él. Gyászoló családja Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a drága jó férj, édesapa, nagypapa MAJOR GYULA életének 85. évében csendesen megpihent. július 20-án, kedden 15 órakor kísérjük a Dózsavárosi temetőben, a temetés előtt, 14 órától szentmise a dózsavárosi Szent László-templomban. Gyászoló család Elcsitul a szív, mely értünk dobogott, Pihen a kéz, mely értünk dolgozott, Számunkra te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok. " Mély megrendüléssel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szerető férjem, drága édesapánk, nagyapánk, testvérem BAKOS TIVADAR 76. életévében váratlanul elhunyt.
Érdekesség továbbá, hogy a két másik Apollo-11-es űrhajóshoz hasonlóan Collinsról is elneveztek egy krátert a holdon. Michael Collins. Fotó: Smith Collection/Gado/Getty Images Nem látták a nagy falat A Kínai-Nagy-falról sokan úgy tartják, hogy az egyetlen ember alkotta objektum, amely a Holdról is látható. Az elképzelés valójában jóval a holdra szállás előtt fogalmazódott meg: Richard Halliburton 1938-as könyvében ( Second Book of Marvels, the Orient) olvasható. Mikor egy interjúban megkérdezték Aldrint, hogy valóban látta-e a Nagy-falat a holdról, egyértelmű nemleges választ adott. Az építmény észlelését több tényező is gátolja: egyrészt viszonylag keskeny és alacsony, színe sokban hasonlít a környező tájéra, ráadásul nem is egybefüggő. Éppen emiatt valójában az űrből is csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet észrevenni a híres kínai építményt. Alacsony föld körüli pályán keringve, néhány száz kilométerrel a felszín felett ugyan kivehetőek bizonyos emberi objektumok (például autópályák és repterek), a Nagy-fal felfedezéséhez viszont már komoly szakértelem kell.