Aztán legközelebb kipihenten, újra eljöhessen, mert a vígság folytatódik!
/ Palotai-Farkas Júlia / Október 29-én a Kölni Magyar Lelkészség szervezésében táncházat tartottunk. A táncház elején az óvódásoknak volt lehetősége magyar táncokat és népi játékokat játszani, majd az iskolások következtek. Délután pedig a felnőttek tanulhattak mezőföldi táncot. Nagy gyermekzsivaj és nyüzsgés töltötte be Kölnben a St. Aposteln plébánia nagy termét. A Darabos Eszter – tavalyi Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa – által vezetett gyermektáncházat így lehetne jellemezni. Körtáncokra, és természetesen a "Bújj, bújj zöld ág" kapujátékára is sor került, amit az óvodás korosztály nagy örömmel fogadott. Az iskolások régi ismerősként fogadták Esztert, és a várva várt, számukra már jól ismert játékokat kérték. A gólyás játék keretében versenyezhettek, ki bírja tovább fél lábon állva, a kapus játék során menekülhettek a záródó kezek elől. A stoptáncban kreatívan és szabadon táncolhattak, de természetesen, ha megállt a zene, szobrokká kellett merevedni. Örömmel énekelték és játszották a "Szervusz, kedves barátom, gyere vélem táncba! "
Az ügyesebbek még kalapot is kapnak a fejükre, a kezükbe meg botot, hogy kedvükre terelhessék a jószágot. A seprűjáték, kalapjáték után nem csak ismert és kevésbé ismert dalokat tanulunk meg, hanem elsajátíthatjuk a csujogatás tudományát, úgy igazán felnőttek módjára. "Aki nem tud táncolni, Menjen haza aludni, Lám én tudok táncolni, Itt maradok mulatni" és az itt maradtak nem csalatkoznak: az érdekes hangszereket megcsodálhatják a kicsik egészen közelről. Közben azt is megtudhatják, hogy miért nevezik a gyimesi ütőgardont "csipi-sütinek"? Milyen állatot utánoz a nyenyere és a pásztorok bőrdudája? Miért koboz a koboz? Mitől dörmög a moldvai sültü és a kaval és miért költözött bele a tücsök a hegedűbe? Akinek pedig csak a lába fáradt el, a keze nem, az hímezhet, horgolhat, és ha van kemence, megsütheti magának a kenyérlángosát. Mégpedig olyan formában, amilyenre kívánja azt alakítani. Kinek a madár esik jól, kinek a malacka. Egyen hát ki, mit szeret! Ha mindenki jól kitáncolta magát, muzsikált, evett, jóllakott, hát menjen Isten hírével!
Szervusz, kedves barátom, Gyere vélem táncba! Nem mehetek barátom, Mert a lovam sánta. Sánta lovam, paripám, hízik a mezőbe, Szép asszony szeretőm lakik Debrecenbe. Szervusz, kedves barátom (mp3)
Szervusz, kedves barátom, gyere vélem táncba! projekt | Youtube, Wrestling, Wrestling ring
Letöltés a Karácsonyi "mozgó háttérképek zenével" és élvezd minden Karácsonyi hatterkepek HD-t benne. Ez a boldog Újév HD hatterkepek a legjobb. Adj ajándékba valaki ezt a boldog Újév hatterkepek 2021-at. Ezt a Karácsonyi GIF-et hatterkepek "Karácsonyi Dalok" 🎶 "Mozgó Háttérképek Hanggal" -nek hívják, és a legjobb boldog "karácsonyi zenék" az Ön számára. Ha tetszik "mozgó háttérképek hanggal" és Mikulás hatterkepek, akkor ez a legjobb alkalmazások az Ön számára. Ez egy szép Karácsonyi hatterkepek minden olyan ember számára, aki szeret téli mozgó háttérképek és Mikulás mozgó háttérképek. A alkalmazások 'Karácsonyi Dalok' 🎶 'Mozgó Háttérképek Hanggal' és a legjobb Karácsonyi hatterkepek alkalmazások az Ön számára. Testreszabhatja telefonját az egyik legnépszerűbb alkalmazások születésnapon és ünnepnapon - kapjon egy új hatterkepek Karácsonyi számot. Ha tetszik Karácsonyi képernyőzár vagy zár képernyőn és télen hatterkepek HD-t szeretsz, akkor Letöltés ezt Karácsonyi mozgó háttérképek hanggal kell lejátszanod.
A Kákics zenekar gyermektáncháza Az 1997-ben alakult, és az utóbbi években moldvai és felcsíki táncházaira nagy hangsúlyt fektető Kákics Együttes hívja apró barátait táncra és egy kis játékra. Az egyszerű tánclépések elsajátítása mellett, a dalokból az is kiderül, hogy mitől véres a gólya lába, mit kap az, aki elvesztette zsebkendőjét, és mi történik ott messze, túl a vízen. A játékok közepette az egyszerű körtáncok helyszínei a hangszerek és a gyerekek fantáziájának segítségével átalakulnak mesebeli helyszínekké. Nevetve húzzák ki a kútból a "bajbajutottat", majd kiskertünket beültetjük rózsával, szegfűvel és rezedával, és mindezt a vásárban meg is kaphatjuk egy kis versenyfutásért cserébe. A moldvai, felcsíki, dél-alföldi, dunántúli táncokat Gula Miklós vagy Bodó Bán Enikő tanítja. A közismert táncok mellett elfeledett, régi táncokat, játékokat hozott tarsolyában. Abban a tarsolyban, melyben mindig akad néhány maskara, csizma, de még hétmérföldjáróból is! Akinek kedve van, az ellátogathat Miklóssal a Döbrögi Vásárba megkeresni az elveszett libáját.
című éneket és táncot is. A gyerekek nagyon jól érezték magukat, felszabadultan mozogtak a zenére, és ezzel párhuzamosan Eszter szinte észrevétlenül tanított meg nekik különböző néptáncmotívumokat, mint például a csárdás lépés, cifra, lengető stb. Délután a felnőttek táncházán kivételesen csak nők jelentek meg. Ennek ellenére nagyon jó volt együtt lenni, táncolni és énekelni. Először egy mezőföldi koreográfiát tanultunk meg, majd két gyönyörű népdalt énekelhettünk el. A hangulat egészen olyan volt, mint valamikor régen a fonóban lehetett... "Kinek nincsen szeretője, kakukkmadár, Menjen ki a zöld erdőbe, kakukkmadár! Írja fel a falevélre, kakukkmadár, Hogy neki nincs szeretője, kakukkmadár. Én is voltam az erdőben, kakukkmadár Felírtam egy falevélre, kakukkmadár Nekem se nincs szeretőm, kakukkmadár, Csak egy fehér zsebkendőm, kakukkmadár. A négy sarkát csókolom, kakukkmadár, Szívemet vígasztalom, kakukkmadár. " (Mezőségi magyar népdal) Mivel a hangulatot jobban tükrözi egy videó, így készítettem egy rövid montázst a gyerekekről.