Fotó: Pinterest És hogy miért számít, hány évesek voltunk akkoriban? Nos, azért, mert valószínűleg ez volt az egyik első esemény az életünkben, ami után megkérdőjeleztük magunkban az "és boldogan éltek, míg meg nem haltak " frázisát. Rájöttünk, hogy még a nagy szerelmek is véget érhetnek, és az álompasi igenis otthagyhatja a feleségét egy másik nőért. Nem, ez tényleg nem olyan, mint a romantikus filmekben. Talán furcsa ezt az idillt sztárokhoz kötni, de mégis az ő életük az, ami a kirakatban zajlik, aminek (szinte) minden részletéről tudunk – ráadásul, a kapcsolataik mindig álomszerűen idealizáltak a médiában. Amikor arról olvasunk, hogy Jenniferék újra felvették a kapcsolatot, miután Brad szakított Angelinával, vagy hogy együtt ünnepelték a színésznő születésnapját, meg a karácsonyt, akkor nem is csak nekik szurkoltunk. Hanem abban reménykedtünk, hogy visszakaphatjuk a tündérmesékbe vetett hitünket. Mert ha nekik sikerül 15 év és egy második házasság után helyrehozni a tökéletesnek hitt kapcsolatukat, akkor másnak is van esélye a happy endre.
Míg Karinthy egy kicsit kevésbé. Bár sejteni azért lehetett, hiszen a magyar irodalomra nagyon jellemző egyfajta túlzott ünnepélyesség és fennköltség, ezért a humoros szerzők mindig hátrányban vannak. Ez bizonyos könyveim esetében engem is sújt egy kicsit. Az Apák könyve viszont igazán komoly regény. Van benne pici irónia, de humor nincs. Többi könyveim általában humorban pácoltak, hogy így mondjam. – És sikeresek. Van titok? – Nem tudom, hogy min múlik a siker – talán a Vakszerencse nevű ügynök intézi. De a biztos bukás titkát tudom. – Elárulja? – A biztos bukás titka, ha az ember írás közben arra figyel, hogy olyasmit próbáljon írni, ami biztosan tetszik majd az olvasóknak. Ez nem megy. Az én tapasztalatom szerint így csak gyönge munkákat lehet írni. Olyat kell megpróbálni írni, ami neked tetszik. Ha ez véletlenül egybeesik az olvasók tetszésével, az mázli. De ha nem, semmi baj. Haladj tovább. Ez volt a módszerem egész életemben. Az író vaktában lövöldöz, és néha eltalál egy céltáblát, olykor épp a 10-es kört, nem is mindig azzal a könyvvel, ami az ő szakmai megítélése szerint a legjobb.
Igen ám, de a végén már harmincöten élnek a kétszobás lakásban, ráadásul ezek a rokonok voltaképp kibírhatatlan, idős, házsártos nénik és bácsik. A kis családnak tökéletesen elege lesz ezekből az emberekből, három napra elmenekülnek, és mire visszatérnek, eltűnik az egész rokonság. Tehát ez egy abszurd, vagy szürreális, valamennyire játékos feldolgozása annak, amit el szerettem volna mondani. Két évvel ezelőtt egyszer csak megérett az idő, vagy én értem meg, teljesen mindegy, hogy ezt a témát megírjam újra, egészen máshogy, a Dunapestben. 1979 óta foglalkoztatott az alapötlet. Kifejezetten örülök, hogy most, amikor az Apák könyve 20 kapcsán írtam egy vallomásfélét a Facebookon arról, hogy miféle pótapákat választottam magamnak az igazi helyett, aki meghalt 18 és fél éves koromban, igazán sokan hozzászóltak, mennyit jelent nekik az Apák könyve – és a Dunapest. Én is úgy érzem, hogy valamképpen összetartoznak. Mind a kettő a múltat horgolja a jelenhez. – Egy éve vagyunk bezárva. Hogy viseli?